Sikítva zokog a szívünk érted Pumba!

Azt hittük menni fog. Azt hittük felépülsz, és boldogan élsz majd a családoddal. Bocsáss meg Pumba az embereknek. Bocsáss meg, hogy emberek évekig tartanak állatot orvosi ellenőrzés nélkül, bocsáss meg hogy amikor betegek lesztek akkor meg bevágnak egy menhelyre hogy „azok majd oldják meg”.
Az, hogy mindent megtettünk érted mi is és orvosaink is, az enyhe kifejezés. Annál sokkal többet tettünk. Időt pénzt energiát nem kíméltünk, csak élhess kis drága! 

Pumbát ma el kellett engednünk. Gégebénulása nem javult, sőt. Már attól kellett tartanunk, hogy a saját nyálától megfullad egy reggelre a kórházban. Saját lelkünket kímélve, nem tarthattuk életben. Nem lett volna etikus vele szemben.

Nagyon szeretünk Pumba. Köszönöm Tami, hogy karjaidban tartottad végig. 

Legyen könnyű az utad Pumbi. 
Szeretünk. 
2019.12.13.