Mázli cica

Mázli cica

A baj soha nem jár egyedül. 😢
Krisztinktől kaptam a hírt, hogy Mázlika a nagybeteg csontsovány cicánk, aki az óév utolsó pillanataiban surrant be az életünkbe, megvacsizta a finom husikáját, idiapuhoz odament a megérdemelt jó éjt simiért, majd bekuporodott a kis puha fekhelyébe, és átaludta magát egy szebb világba, ahol már nem fáj semmi, ahol nincs betegség és fájdalom. 💔
Mázli kezelése a napokban ért véget, és bár kevés eséllyel ugrottunk neki, mégis bíztunk benne hogy ezúttal győzhetünk. 5 gyógyszermentes nap után kellett volna kontrollra mennie, de ő ezt már nem tudta megvárni.🖤
Tudjátok, a Kismaszat vezetője, “tyúkanyója”ként borzasztóan fáj, hogy mentőtársaimat zokogni hallom, felnőtt nőket-a barátaimat lelkileg összetörni látom, hogy romjainkból kell újra és újra Főnixmadárként újjászületnünk olyan emberek miatt, akiknek egy állat csak egy tárgy, akit ki lehet dobni el lehet űzni…
Most nincs más csak az űr, a fájdalom és az aggódás a megmentettekért, hogy legyen már elég a tragédiákból! 💔🖤😢
Krisztim, őszinte részvétem!
Köszönöm, hogy a reménytelenségben is felmarkoltad őt, és nem hagytad cserben!
Isten veled Mázlika! 🖤😥💔
2022.01.24.